Az országgal szembeni lojalitás a képmutatás és a néppártiság között

Mint általában az RMDSZ-szel kapcsolatos botrányok kitörésekor, a magyar politikusok “fordítási” hibákra hivatkoznak. Miután Frunda György szenátor azt nyilatkozta, hogy õ nem Romániát képviseli az Európai Tanács Parlamenti Közgyûlésén (ETPK), az egész romániai politikai osztály felhördült és felháborodott. Míg hétfõn komolyan megfontolásra került a szenátor távozása Románia Európa tanács parlamenti közgyûlésén képviselt delegációjának élérõl, de az RMDSZ-nek a koalícióból való távozása is, hétfõ este mindenki megnyugodott, a politikusokat kiengesztelte Frunda bocsánatkérése azt illetõen, hogy a kijelentést kontextuson kívül használták. Ãgyhát, miután valószínûleg bocsánatot kértek az RMDSZ vezetõitõl, a román politikusok visszavonták a határozatot. A koalícióban zajlott beszélgetések nem eredményezték a várt hatást, mivel az RMDSZ ellenezte Frunda távozását. Adriean Videanu kijelentette, hogy a Szövetség kérését visszautasították, mivel a koalíción belül a döntéseket egyhangúlag hozzák.

Lojalitás, PD változat

Emil Boc, a PD elnöke, akit az RMDSZ kéréseinek ellenzõjeként ismernek, jóval határozottabban követelte, hogy a magyar politikusok bebizonyítsák a Romániával szembeni lojalitásukat vagy pedig hagyják el a kormányzást. “Elfogadhatatlan, hogy egy romániai parlamenter azt nyilatkozza, hogy nem Romániát képviseli Strassbourgban, amely nyilatkozatot hallgatólagosan az RMDSZ elnöke is alátámasztotta, azt állítva, hogy Frunda elsõsorban a romániai magyarok érdekeit képviseli”, nyilatkozta Emil Boc.

Az ETPK javaslatának 16.4 paragrafusa kimutatja, hogy az európai szabványok tiszteletben tartásához, az országoknak az összes állampolgárt egy polgári és multikulturális entitásba kell integrálniuk, függetlenül azok etnikai-kulturális hovatartozásától. Ugyanígy, az illetõ államoknak azt javasolják, hogy többé ne határozzák meg magukat kizárólag etnikaiként vagy kizárólag kulturálisként.

A javaslatot Frunda György, a román parlamenterek ETPK-en képviselt delegációjának vezetõje kezdeményezte, 2005. decemberében egy jelentést nyújtva be a Jogi és Emberjogi Bizottsághoz. Az indítványt január 26-án szavazták le az ETPK plénumán, amivel Javaslattá vált.

Másrészt, Adrian Severin PSD képviselõ bírálta Emil Bocot, aki, az ETPK-n elfogadott javaslat és Frunda György RMDSZ szenátor megfogalmazta jelentés közötti zavart kihasználva, “nacionalista vágányra” siklik.

Optikai váltás

Severin azt magyarázta, hogy az ETPK 1735/2006-os számú javaslata lényegesen különbözik Frunda György szenátor jelentésétõl. A PSD képviselõ szerint, Frunda az ETPK elõtt egy másik jelentést mutatott be, amelyet XXI századi európai típusúnak ítéltek. Tudomásul véve az elsõ jelentést, Severin megjegyezte, hogy a Jogi és Emberjogi Bizottság alelnökeként, “optikai váltást” kért Frunda felfogását illetõen.

Severin kérésére, Frunda egy új jelentést mutatott be, amely, ez alkalommal, az elsõ jelentéssel éppen ellentétes nézõpontokat is tartalmazott. “Megkísérelve, hogy kihasználja e zavart, a PD egy új, veszélyes politikai konfliktus felé hajlik”, jegyezte meg Severin.

A politikai elemzõk úgy tartják, hogy tulajdonképpen ez a botrány céltalan és a kirobbanását annak számlájára írják, hogy a demokraták mindenáron elõrehozott választásokat akarnak kiváltani.

“Ez vagy egy érzelmi reakció, vagy egy taktikai reakció a Koalíción belüli kapcsolatok keretében, vagy pedig egy nyílt reakció az elõrehozott választások kiváltása céljából. Világos, hogy ha Emil Boc 2006-os magatartását akarjuk jellemezni, nem mondhatunk mást róla, mint hogy az “ultimátumok embere”, jelentette ki Cristian Parvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke, azt állítja, hogy Emil Boc Gheorghe Funar állásával együtt annak hajlamait is átvette.

n Cora MUNTEAN