Zsákutcában a Waldorf

Ãgy írhatnánk le a piskitelepi (Simeria városi) Waldorf líceum helyzetét, amely, diákok híján, az idén nem indít 9-ik osztályt. Világszinten az egyik legnagyobb oktatási rendszer a Waldorf. Romániában a Waldorf fogalom rögtön a forradalom után jelent meg.

Kiderítendõ, hogy miért állt elõ ez a helyzet négy középiskolás generáció után, hogy ne induljon 9-ik osztály, elbeszélgettünk a líceum igazgatójával: „itt mentalitásról van szó, a képrõl, amelyet a szülõk alkottak maguknak a Waldorf módszerrõl”. Még Piskitelep alpolgármesterének, Pavel Hategannak sincs fogalma a Waldorf líceum fogalmáról, közömbösen nyilatkozva nekünk: „Én nem tudom, ez mit jelent és nem tudom, mi a különbség ez az iskola és egy állami líceum között. Én csupán az engedélyeket és a pénzt adtam”.

A középiskola igazgatója azt állítja, hogy az utóbbi idõben valamivel több pénzt kaptak mint általában, de ez nem elég, mivel az évi szükségletnek csupán 20 százalékát fedezi. A többi pénz Svájcból és más országokból érkezik, ahol a Waldorf iskolák magániskolák, a kezelési összegeket pedig teljesen a gyerekek szülei fedezik. „Ezek nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanazokat az illetékeket fizessék, mint a külföldiek, mivel a szükséges összeg több mint 100 ezer új lej, az összeg, amelyet a szülõk fizetnek évente, pedig 40 ezer új lej” – nyilatkozta Dan Rebeles.

A Waldorf rendszer a tananyag megközelítési módjában különbözik, amely elsõsorban a gyermek személyes fejlõdésén alapszik. A tanárok kiegészítõ képzésben részesülnek, mind a pszichopedagógia, mint a Waldorf iskolahálózatban tanított tárgyak területén: euritmia, szobrászat, gyurmázás, olyan tantárgyak, amelyek a gyermek mûvészi képességeit fejlesztik. Románia legújabb rendszere sok gonddal szembesül az oktatásügyi törvényekkel kapcsolatosan, mivel az állami iskolarendszer normáinak van alávetve. Míg egy elemi iskolás elsõ osztályos gyerek fejét rengeteg dologgal tömik meg: tud olvasni, írni, összeadni, kivonni, anélkül, hogy kiformálódott volna a keze, a Waldorfban egy gyerek nem tanul meg olvasni második osztályig, viszont elsõ osztályban felfedezi a világot. A rendszer egyik fõ gondját az képezi, hogy a gyerekeket képességvizsgának vetik alá, mielõtt fel lennének készítve. „Rengeteg dolgot kérnek a tanulóktól a képességvizsgán, és ezek talán soha nem lesznek számára szükségesek. A Waldorf rendszer arra törekszik, hogy minden gyerek képes legyen az életben egy helyes döntést hozni, anélkül, hogy fölöslegesen tömnénk a fejüket!” – nyilatkozta Daniel Rebeles.

Az iskola igazgatója, Daniel Rebeles reméli, hogy a szülõk és a gyermekek hamarosan jobban felfigyelnek erre az iskolára, a következõ évtõl pedig kérte a 9-ik osztály újraindítását a líceumban. Noha az iskola épületei még nincsenek befejezve, a tanulók és a szülõk segítségével és saját erõfeszítéssel folytatják az építkezést, a különbözõ cégektõl támogatásként kapott anyagokkal: “Több tennivaló van, de mi tovább dolgozunk, mivel szükség van az iskolára, és senki nem segít, ha mi magunk nem segítünk magunkon”

Rebeles Daniel